Jázmin Kertek

Éltem már lángok közt hamvakként
Voltam már bûn, mely nem mesél...

Egyetlen reményem maradt,
Mely sorsa mégsem elmúlás
Megérintem nap, mint nap
Mit lelke rejt, feltámadás...

Magányom sötétje fényben áll
Mégsem perzsel, mégsem fáj
Néha tán bánat vidám
Virágot hoz, mint tavaszi fák

Ref.:
Olykor nehéz minden szó
Hisz egy élet mi köztünk áll
Más világok tánca ez
Ám sebeink tiszták már...