Kóma

Elmesélek egy álmot, amit mindíg látok
Sokat gondolok rátok,pedig altatnak szüntelen.
Fogott rajtam az átok,de ha ti is ilyenné váltok,
Majd segíteni próbálok, a sorsom ennek szentelem.

Nézd meg, mirõl szól a híradó
Halál, nyomor meg bombariadó,
Nézd meg mi van a címoldalon,
Erõszak, drogok, nincs oltalom.

Döntsd el végre, melyik oldalon állsz,
Lezuhansz a mélybe vagy a magasba szállsz,
Nem érzem, mégis hozzám ér,
Nem hallom, mégis hozzám szól.
Az egyéniség erejével, a szeretetnek melegével,
Csak így ébredek fel a Kómából.

Napjainkban ritka a jóság,
Van helyette csupasz valóság,
A gazdagság becsap és ámít,
Becsület, erkölcs, semmi se számít.