Gépinduló

Minden reggel hatkor ébredek
Francba kéne vágni az ilyen életet
A kávén kívül csak egy valami dob fel:
Caterpillar gép, amivel dolgoznom kell

Az ülésben úgy érzem magam, mint egy trónszékben
Mindenki tisztel, elõnyt adnak, és irigykedve félnek tõlem
A fülke tágas, kényelmes, jó a kilátás
Télen, nyáron ugyanolyan jó, és csendes a motorzúgás

E gép, ha nem lenne még:
maga lenne a vég
De már rég, semmi vész:
Caterpillar = szupergép

Gépkezelõ vagyok vállalom
Jót és rosszat, nehéz, könnyû munkát elbírom
Én magamat sosem áltatom
Nem mennék semmire, ha nem lenne Caterpillar barátom

Egész nap úgy érzem, hogy jó ez a gép
Nem fáraszt el teljesen, és mindenem épp
Este mikor végzek, és hazaindulok
Örömmel tölt el, hogy holnap ismét Caterral dolgozhatok

E gép pedig csak egyre-egyre hív
Úgy érzem, hogy ebbol sosem elég

Gépkezelõ vagyok vállalom
Jót és rosszat, nehéz, könnyõ munkát elbírom
Én magamat sosem áltatom
Nem mennék semmire, ha nem lenne Caterpillar barátom

E gép pedig csak egyre-egyre hív
Úgy érzem, hogy ebbol sosem elég

Gépkezelõ vagyok vállalom
Jót és rosszat, nehéz, könnyû munkát elbírom
Én magamat sosem áltatom
Nem mennék semmire, ha nem lenne Caterpillar barátom